The Lord of The Rings

Kicsit rendhagyó filmes bejegyzésem régi mozijegyek ihlették. 

December 27-én megnéztük a A hobbit második részét. Nekem ez a rész is nagyon tetszett, de elismerem, ez nem A gyűrűk ura. Hasonló, hasonló, de azért szerényen megmarad a nagy előd árnyékában. Mindenesetre úgy határoztunk, hogy rövid időn belül megnézzük A gyűrűk ura trilógia bővített változatait, mert A hobbit megadta hozzá az alaphangulatot és egyébként is évek óta nem vettük elő ezeket a filmeket. Igazán lehengerlő volt, akár mint elsőre.

Miután évek óta rakódik lassan, de aljas módon a hamu az életemre, így most a film végén már nem csupán a szentimentalizmus miatt jöttek elő a könnyeim, hanem mert úgy érzem a mai világ is tele van orkokkal, de nincs remény rá, hogy eljöjjön egy szebb világ, mint Tolkien nagyszerű meséjében. Talán azért az ott a mese, és ez itt a valóság.

A film után elővettem a díszkiadásos, egybekötött trilógiát, hogy megnézegessem Alan Lee csodás, színes illusztrációit. Emlékszem mennyit vártam erre a regényre, mert kifogyott a könyvpiacról és igen sűrűn mentem a könyvesboltba, hogy jött-e már? Abban az időben - 2001 őszén - még nemigen rendeltem online módon könyveket, könyvesboltba jártam, ahogy illik. S most hirtelen bevillant, hogy ennek a könyvesboltnak Nyíregyházán az a neve, hogy Antikvárium és Könyvesbolt a Babó-hoz. Úgy tudom még ma is ott van a Dózsa György utcában. Véletlenek pedig nincsenek. :)

Miután sikerült megvenni épp csak annyi időm maradt, hogy elolvassam az első, A gyűrű szövetsége részt a mozifilm megnézése előtt. Ma kihullottak a könyvből ezek a régi mozijegyek (és egy kép Arwenről). 

Összesen hétszer néztem meg ezeket a filmeket moziban:

A gyűrű szövetsége
                 2002.01.17.
                 2002.01.20.
                 2002.01.26.
A két torony
                 2003.01.18.
                 2003.01.25.
A király visszatér
                 2004.01.24.
                 2004.01.31.
                 2004.02.07.

S amire emlékszem még, hogy ez volt az egyetlen könyv életemben, aminek az utolsó 1-200 oldalát úgy fejeztem be, hogy húsz oldalra korlátoztam a napi penzumot, hogy minél később fogyjon el. Régi, szép rajongó idők.