Második Gavaldától, mostmár biztosan jöhet a többi is és bár ez
könyvtári példány - megjegyzem nagyon jó állapotú, nem is értem - azt
hiszem meg is fogom venni. Ha elolvasok egy könyvet, általában átfutom
milyen idézeteket találtak benne fontosnak mások, és ez olyan mint egy
kis ismétlés, anélkül, hogy újraolvasnám az egészet. Az idézetek
előhozzák a regény esszenciáját, természetesen ezt csak akkor érzem így,
ha már olvastam a regényt.
Szeretem ahogyan Anna Gavalda ír. Van benne lendület, ami akkor is sodor, ha a történet nem túl sűrű, és van benne könnyedség, ami néha még túl gyorsan is olvastatja a regényt, ilyenkor talán elsiklok lényeges mondanivalók mellett. Kedvelem ezt a stílust. Ebben a könyvben nincs túl sok történés, egy autóút egy esküvőre, majd azt megunva, egy közös hétvége négy testvérrel. A párbeszédeken van a hangsúly, a kimondott és kimondatlan információk viszik előre a regényt. A végén valami olyat kapunk, amire sokunk vágyik, egy közös élmény azokkal, akik nagyon közel állnak hozzánk, csak pár felszabadult óra, amikor nem csinálunk semmi komolyat, csak együtt vagyunk. Ki ne vágyna ilyenre?
Szeretem ahogyan Anna Gavalda ír. Van benne lendület, ami akkor is sodor, ha a történet nem túl sűrű, és van benne könnyedség, ami néha még túl gyorsan is olvastatja a regényt, ilyenkor talán elsiklok lényeges mondanivalók mellett. Kedvelem ezt a stílust. Ebben a könyvben nincs túl sok történés, egy autóút egy esküvőre, majd azt megunva, egy közös hétvége négy testvérrel. A párbeszédeken van a hangsúly, a kimondott és kimondatlan információk viszik előre a regényt. A végén valami olyat kapunk, amire sokunk vágyik, egy közös élmény azokkal, akik nagyon közel állnak hozzánk, csak pár felszabadult óra, amikor nem csinálunk semmi komolyat, csak együtt vagyunk. Ki ne vágyna ilyenre?
Kicsit sajnáltam, hogy a regény rövid, nincs eléggé
kibontva, a vége meg inkább össze van csapva. Ettől még szerettem, csak
kevés volt belőle ennyi.
A kedvenc idézetem:
"Amit most, itt átélünk - és ezt tudtuk mindannyian -, csak egy kis repeta. Egy kis haladék, egy zárójel, egy kegyelmi pillanat. Néhány óra, amit másoktól loptunk le."
Nekem ez a regény mondanivalója. Csak azzal nem értek egyet, amit a főszereplők éreznek, hogy ez most akkor így utoljára történik meg velük, hiszen harmincévesen és azon túl még sok ilyen kegyelmi pillanatban lehet része az embernek. Csak el kell dönteni, hogy minden évben lesz egy ilyen hétvége együtt. Miért ne? Csak egy közös elhatározás az egész és sok ilyen boldog kiruccanás lehet az életben. Mindenkinek ajánlom, a regényt is, a kiruccanást is.
A kedvenc idézetem:
"Amit most, itt átélünk - és ezt tudtuk mindannyian -, csak egy kis repeta. Egy kis haladék, egy zárójel, egy kegyelmi pillanat. Néhány óra, amit másoktól loptunk le."
Nekem ez a regény mondanivalója. Csak azzal nem értek egyet, amit a főszereplők éreznek, hogy ez most akkor így utoljára történik meg velük, hiszen harmincévesen és azon túl még sok ilyen kegyelmi pillanatban lehet része az embernek. Csak el kell dönteni, hogy minden évben lesz egy ilyen hétvége együtt. Miért ne? Csak egy közös elhatározás az egész és sok ilyen boldog kiruccanás lehet az életben. Mindenkinek ajánlom, a regényt is, a kiruccanást is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése