Nagyon vártam már, hogy vetíteni kezdjék a mozik a Batman utolsó részét. Ellenálltam a sok filmelőzetesnek, képnek, amelyek már hónapok óta elérhetőek voltak, semmilyen részletet nem szerettem volna előre látni, így volt ez kerek, hogy új volt minden képkocka. Bár egyes vélemények szerint ennek a résznek a mozgalmassága alulmaradt A sötét lovag eseményeihez képest, s Bane bár gonosz, de gyenge ellenfél volt, nekem ez így mégis elég volt. A szereplők nagy része szerencsére a régi, így szeretem ezt a filmet, de azért jól jött be a Macskanő is a képbe. Ellenben nagyon sajnáltam, hogy a hűséges fegyverhordozó, a szarkasztikus humorú Alfred a film nagy részében mellékvágányra került, kifejezetten hiányzott, igazán megérdemelte volna ebben az utolsó részben a nagyobb reflektorfényt és nem is értem, miért rakták félre ezt a remek szereplőt.
Az előző rész, A sötét lovag végén Batman önként vállalta a bűnös szerepét és a Felemelkedés is ennek emlékével kezdődik, Bruce Wayne immár nyolc éve száműzte magát a süllyedésbe, hogy aztán a mélységes kútból minden lelki erejét összeszedve feltápászkodjon és ismét megmentse Gotham City-t a gonosztól. Akár élete árán is.A kedvenc részem volt ez, amikor kimászott a kútból, igazán hatásosra sikerült ez a jelenet.
S hogy mi nyűgöz le még mindig legjobban a Batman filmekben? A Batpod. Hát az igazán jópofa kis jószág. :-)
Pogánytánc
Egyszer láttam a film egy részletét a tévében, de még a címét sem tudtam. Mégis, amikor megpillantottam a DVD-t egy boltban, tudtam, hogy ez az a film, egyszerűen olyan volt a borító hangulata, meg is vettem rögtön, hogy bármikor itt legyen kéznél.
A film Írországban játszódik 1936 nyarán, s ez egyben az utolsó nyár, amikor még együtt a Mundy család: az öt lánytestvér és egyikük nyolc éves kisfia, aki a történet narrátora is. A nők uralta otthonba két férfi lép be ezen a nyáron: bátyjuk, a pap, aki hazatér az afrikai misszióból és már soha nem lesz ugyanaz, aki elutazása előtt volt, s a kisfiú apja, aki folyton úton van, most is háborúba készül Spanyolországba, ám ha időnként hazalátogat, felkavarja az érzelmeket a békés otthonban.
Ez ismét egy olyan téma, ami nekem nagyon fontos, a családról és az összetartozásról szól, hogyan lehet a legjobban összetartani ezt a szűk kis közösséget békében és boldogságban. Ez egy szomorú film, amely épp arról szól, hogyan nem lehet ezt az állapotot megtartani, mert a körülmények egyszerűen olyanok, hogy nincs választás. A gazdasági változások a küszöbön, alkalmazkodni ezekhez egy ilyen kis faluban nem lehet, jó példa rá, hogyan esnek szét a közösségek egy ilyen kényszerhelyzetben. Én ugyan hiszek benne, hogy ez másképp is történhetett volna, de talán csak egy álomvilágban élek.
Gyönyörű az ír táj, ami a filmben megjelenik, a romantikus ház, amelyben élnek, a vidámság, amely a legnagyobb nyomorúságban sem hagyja el a családtagokat, irigylésre méltó, s közben mégsem.
A nyughatatlan
Évek óta nálam volt már ez a James Mangold film, nagy hiba volt, hogy eddig nem néztem meg. Johnny Cash, amerikai country énekes korai életrajza, amely az önéletrajzi regényén alapul, így nagy eséllyel sok igazság van benne. Még sosem hallottam korábban Johnny Cash-ről, de ez az életrajzi film annyira tetszett, hogy még így nulla háttértudással is magával ragadott miközben néztem.
Az ifjú Johnny rendezetlen és tragikus családi háttérrel indul el az életben, hogy tehetségét felhasználva énekes legyen s jobbnál jobb dalokkal bűvölje el rajongóit. Mindez elhivatottságának köszönhetően valóra válik, az egyik legnagyobb sztár lesz belőle, aki felforgatja a koncerttermeket és lázba hozza a tinilányok ezreit. Ám a siker mellett ott kísért a családi múlt árnyékával együtt járó önmarcangolás és kishitűség, s egy feleség, aki nem kellőképpen áll a férje mellett, mindez magával hozza az önpusztítást is, az alkoholt, a drogokat és a nőket. S ott van a másik fő vonal a filmben, egy beteljesülésre váró szerelem története, a szintén kiváló énekesnővel, June Carter-rel. Ő lesz az, aki végül kihúzza a legmélyebb mocsárból ezt a nagyszerű énekest, s akivel majd megosztják életük hátralévő részét magánéletben és szakmában is. Csodás befejezése ennek a drámai filmnek, hogy nem a posványban kell elsüllyednie a főszereplőnek, hanem van kéz, amely kirángatja ebből.
Johnny Cash szerepében Joaquin Phoenix remekel, June Cartert Reese Witherspoon alakítja, aki kiválóan viszi előre a filmet, őszintén szólva szeritnem mindenkit lejátszik a filmben, meg is kapta érte a maga Oscar-díját a legjobb női alakításért. S a hab a tortán, hogy a két főszereplő minden dalt maga énekelt ebben a moziban, borzongatóan jó hallgatni. Szeretettel ajánlom.
Eszter hagyatéka
A Márai Sándor kisregényéből készült filmre már kitértem pár mondatban a könyvről írott bejegyzésben és most, ha visszagondolok a regényre és a filmre, még mindig ugyanazt érzem: ilyen a valóságban nem történhetne meg. Azt hiszem még mindig felkavar. Írtam korábban, hogy nagyon tetszett a ház és a kert bemutatása, elképzeltem és szépnek találtam. A filmben pedig kaptam egy Balaton-felvidéki tájat, a tájba illő házat, árnyas kertet és hozzá padot. Nem erre számítottam, inkább visszafogottabbra és egyszerűbbre. Ettől még szép volt persze, illett a film hangulatához és biztosan Márainak is megfelelt volna, ha látja regénye díszleteit.
A szereposztás is tetszett, Nagy-Kálózy Eszter a csinos negyvenes és még mindig szerelmes Eszter szerepében remek volt, Törőcsik Mari hozta a tőle megszokott - kiváló - flegma stílust és a megkérdőjelezhetetlen bölcsességet, Udvaros Dorottya megjelent, mint aki mindent tud az életről és elvárja, hogy ezt mindenki tiszteletben tartsa, Eperjes Károly a sírig hű szerelmes Tiborként nekem hiteles volt, Szilágyi Tibor Endre szerepében mentette a menthetőt, az egyetlen, akinek nem ment el az esze a regényben. S Cserhalmi György nyerte el a szélhámos Lajos szerepét, amelyben briliáns volt, és szívemből mondom, igazán tenyérbemászó.
5 megjegyzés:
Ó, a Pogánytáncot már nagyon régóta szeretném megnézni, mert a film alapjául szolgáló darabot még ezer éve el kellett olvasni az egyetemen. Eddig egy kicsit tartottam tőle, mert a darabot szerettem és így fenntartásaim voltak a filmmel kapcsolatban, de most felbátorodtam. :)
Remélem tetszeni fog a film. :)
Nem olvastam a darabot, ezért nem tudom mennyire egyezik a kettő. De legalább majd elmondod. ;-)
A Nyughatatlan nekem nagy kedvencem!!!!! Igaz csak 1x láttam és azóta is tervezem megvenni,de sehol nem jött még szembe velem:-)
A Nyughatatlan szerintem is nagyon jó, én is megnézem majd még néhányszor. :)
Viszont a bookline oldalán most az eredetihez képest nagyon jó az ára.
Tényleg?? :O Köszi a tippet ,megnézem és lehet birtokomba kerül egy saját Nyughatatlan:-)
Megjegyzés küldése